A blog címét Uzsalyné Dr. Pécsi Rita előadása kapcsán adtam.

(Előadássorozata, "A nevelés az élet szolgálta" címmel, minden ember számára máris egész kamrányi mazsola lehet. Számunkra az volt. Tervezem, hogy fogok ehhez kapcsolódva is írni többször.)

Szánj pár percet arra, hogy elolvasd a mesét, ha esetleg nem ismered. Itt találod.

A tanulása kapcsán hallottuk Ritától, hogy a rengeteg tananyag a gyerekek kásahegye, amin át kell, hogy rágják magukat. És a jó pedagógus el tud szórni ebben a kásahegyben mazsolaszemeket. Élményeket, érzéseket, tevékenységeket. Valamit, ami megtöri a tanulás monotóniáját, örömmel tölt el, vagy más pozitív érzéssel. Ez abban segít, hogy ne fásuljon bele a további feladatba.

Sokszor mondjuk otthon, hogy no, ez most igazán kásahegy. Nem kívánjuk már.

De ami igazi öröm, hogy azt is ki tudjuk mondani: de gyönyörű! Ez most a mazsolánk.

Sokunknak van kásahegye. Talán mindnyájunknak.

Lehet, hogy mi akartuk, hogy legyen, lehet, hogy csak belecsöppentünk.
Nap mint nap rágjuk át magunkat rajta.

Olyan jó, ha közben találunk egy-egy szem mazsolát. Megédesíti a pillanatot és a további utat.

Az én mazsoláimról szól a blog, örülnék, ha nektek is ízlene.